ZEMPLÉNI ÉS ABAÚJI VÁRAK FEJLESZTÉSE

A projekt keretében:

• Megújulnak azon épületrészek, amelyek rekonstrukciójára eddig nem nyílt lehetőség, illetve bővül a kiállítási tartalom. • A vár meglévő kiállítótereihez kacsolódóan, ahol a Rákóczi- családról és a magyar történelemben betöltött szerepükről, illetve a 16-17. századi főúri életről tájékozódhatnak a látogatók, egy ötnyelvű kiállításvezető alkalmazás kerül fejlesztésre. • A látogatói útvonal mentén kialakított tabletes, „visual guide”-os idegenvezetés során az ideérkezők önállóan, igényüknek, tudásvágyunknak megfelelő ismeretek birtokába kerülhetnek, • A Rákóczi-kultuszhoz kapcsolódóan két új állandó kiállítótér kerül megnyitásra, amelyek egy 21. századi interaktív, élményorientált állandó kiállításnak adnak majd helyet.
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítését eredeti alakjukban 1534 és 1552 között  Perényi Péter építette. Félbemaradt építkezését Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban. Halála után a Szepesi kamara kezelésébe került. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta. 1605-ben Bocskai hatalmába jutott, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi birtok. A sáropataki Rákóczi vár hazánk legépebben megmaradt reneszánsz kori műemléke, egyben az egyik legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye.
SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR
(Zempléni és abaúji várak fejlesztése   •   GINOP-7.1.9-17-2018-0002